Elektrabregenz TKFS 8315 hőszivattyús szárítógép 8 kg, A++, 16program lehetőség, gyűrődés védelem,

[vc_row][vc_column][vc_column_text]Energiahatékonysági osztály A ++
Kapacitás 8,00kg
ProgramokPamut / színes, fehér / színes eco, könnyű ápolás, keverék, törölköző, finomanyagok, napi szárítás, farmer, kültéri, paplanok / pehely, ingek, expressz

 

• Programok száma: 15

kiemelt programok:

• Program – 4: Mix/vegyes ruhák
• Program – 7: Mindennapi
• Program – 8: időre való szárítás / TimeDry
• Program – 9: Farmernadrág

• Program – 12: Ingek
• 1. kiegészítő funkció: A szárazság szintjének beállítása
• Gyengéd dob: Aquawave ruhakímélő dob
• Program idő kijelzése: Igen
• Gyerekzár: Igen
• Időkésleltetés (DR): Igen
• Automatikus ráncvédelem: Igen

Gyűrődésgátló
Kijelző
hátralévő idő kijelzése
kezdési idő előválasztása 24 óra
dob világítás
Szülői felügyelet
Karbantartási utasítások: szűrő tisztítás, ürítse ki a tartályt
64dB (A)
energiafogyasztás 235kWh / év
Normál program 197min
866x597x600mm

Egy hőszivattyús géppel akár 67% energiát is megspórolhatunk egy kondenzációshoz képest.

Környezeti és gazdasági szempontból sokkal jobb választás, jelenleg a legmodernebb, leggazdaságosabb szárítók.

Az éves áramfogyasztásukról elmondható:

a B energiaosztályú kondenzációs gép akár 560 KWh/év áramot fogyaszthat.

A hőszivattyús gépeknél egy átlagos A+ enrgiaosztályú fogyasztása kb. 257 KWh/év,

az A+++-osak jóval kedvezőbb, kb. 189 KWh/éves fogyasztásúak.

2. Hőszivattyús szárítók működési elve :

A hőszivattyús gép jelenleg a legmodernebb technológiával készült szárító, mely energia takarékos és gazdaságos.

A kondenzációs készülékhez képest fele-harmada annyi energiát fogyaszt, drágábbak is, de hosszabb távon megéri a befektetést.

Működési elve hasonló, mint a hűtőgépnek, mivel zárt rendszerben keringteti a meleg levegőt és lehűtve azt párátlanítja.

Előnye, hogy minimális hőveszteség nélkül tudja szárítani a ruhákat, e miatt fogyaszt kevesebbet.

Alacsonyabb hőfokon szárít, 50 fok körül, így a kényesebb ruhaneműket is képes kezelni.

3. Szárítási hőfok, zaj, hasznos funkciók :

A hőszivattyús gépek 50 fokos levegőt keringtetnek a dobban, e miatt a hőre érzékenyebb anyagokat is bátrabban bele lehet tenni.

A ruha címkéjén a szárító ikon ábrája: egy négyzetalakban kör, amibe pöttyöt helyeztek, minél több pötty van benne, annál jobban viseli a ruhanemű a melegebb hőfokon történő szárítást.

Általánosságban elmondható a típusról, hogy 65 dB-es zajjal működnek, körülbelül olyan hangosak, mint egy mosógép.

Néhány hasznos funkcióról:

a rég nem használt ruháit a frissítési funkcióval tudja felfrissítheti, így nem szükséges a ruhaneműnek az átöblítése, átmosása sem.

Szekrényszáraz beállítással, a ruhákat teljesen szárazon veheti ki, csak be kell pakolnia a helyükre a polcokra.

Érzékeny textíliák szárításának kiválasztásával a kényesebb ruhák is kezelhetővé vállnak.

A vasalást, gyűrődést könnyítő funkcióval a későbbi munkánkat tudjuk segíteni.

Az ECO funkció választásával (nem minden készülékben van) az energiafogyasztást lehet még jobban minimalizálni.

De már azzal is sokat telhetünk a komfortosabb környezetünkért, ha csak 90%-ban szárítjuk meg a ruháinkat.

Bár a nadrágok zsebei, a duplarétegű részek enyhén nedvesek maradnak, azonban így is sokkal gyorsabban elpakolhatóvá vállnak és kevesebb áramot használtunk fel. Ha vasalva pakoljuk el ruháinkat, akkor az a minimális nedvesség még jól is jön, könnyebben, gőzfunkció nélkül tudunk kivasalni.

A szárítógépek másik, nem elhanyagolható haszna, hogy a nedves ruhákból kinyert víz nem a lakásunkat fogja tovább nedvesíteni, és a penész kialakulásának lehetőségét is nagyban csökkenteni tudjuk az által, hogy a tartályba gyűlik össze a víz legnagyobb része. Egy szárítás alkalmával fél, másfél liter vizet is kiönthetünk a tartályból (ez textília függő, a törülközőkből jóval több nedvesség jön ki, mintha ingeket szárítanánk).

4. Tisztítás, szűrők

A szárítógépek rendszeres karbantartást igényelnek, mely könnyen és gyorsan elvégezhető.

A víztartályt ajánlott minden szárítási ciklus után kiüríteni: ki kell húzni a tartályt a készülékből és a kondenz vizet egyszerűen a lefolyóba kell önteni. Sok készülék alkalmas arra, hogy a lefolyóhálózatra lehessen csatlakoztatni, így a víz egyszerűen magától távozik, és nem kell a tartályból kiöntögetni. Az így kinyert kondenzációs víz öntözésre nem alkalmas, azonban a vasalónkba önthetünk belőle (tulajdonképpen egy nagy tisztaságú desztillált vízről beszélünk).

A szárítógépek egy vagy két szöszszűrővel vannak ellátva.

-Az ajtó és a dob között található a szűrő, mely egyszerűen kihúzható, szétnyitható, a szösz eltávolítása után összepattintva visszahelyezhető a gépbe. Ezt minden szárítás után tisztítani kell, ha nagyon eltömődik, nem fog megfelelően működni a gép.

-Az alsó szűrőt csak az ötödik szárítási ciklus után kell kitisztítani, ezt a gép ki jelzi magától. A szűrőt ki lehet porszívózni, vagy kefével megtisztítani a kosztól és a szűrő szivacsát víz alatt ki kell mosni.

A dobot időnként ajánlott ecetes ronggyal áttörölni, hogy a ruhákból lerakódott mosószer maradványoktól meg tudjuk tisztítani a gép belsőjét. A külső felületet nedves ronggyal lehet megtisztítani a gép áramtalanítása után.

5. Összeszerelhetőség, mosó-szárítógép?

Amennyiben elöltöltős mosógépünk van, akkor a szárítógépet egy összeépítő kerettel a mosógép fölé tudjuk stabilan és biztonságosan helyezni. Ezzel a megoldással élhetünk kis helyiségek esetében, ebben az esetben egy helyre kerül a mosás és a szárítás, így időben gyorsabban végzünk a házimunkával. Sok esetben a keretben egy kis kihúzható polc is helyet kap, melyre a ruha gyűjtő kosarat tehetjük, használata tehát kényelmes is.

Egy készülékkel kiválthatja a mosási és szárítási fázist az egybe épített mosó-szárítógépekkel, emiatt kevesebb helyre van szüksége az elhelyezéskor, azonban vannak hátrányai is. A szárítás nagy energia fogyasztással jár, az egybe épített gépek nem tudnak olyan hatékonyak lenni, mint a különálló szárítógép és a különálló mosógép. Míg egy hőszivattyús szárító akár A+++ -os energiabesorolású is lehet, addig a mosó-szárítógép B-től, A-s energia besorolású készülék (az A minősítés leginkább a gazdaságos mosásnak köszönhető…). Másik hátránya, hogy ha maximumon akarja kihasználni a mosást, akkor szárítás előtt a ruhákból ki kell vennie, mert szárítani nem tud a készülék annyi ruhát, mint kimosni. Általában 2-3 kg-val kevesebb ruhamennységet tud szárítani, mint mosni, vagy nem tesz annyit a dobba mosáskor, de akkor nem használja ki a mosógép kapacitását, és többször kell használnia a gépet. Ha van rá lehetősége, akkor mindenképp gazdaságos és környezetbarát megoldás a külön készülék vásárlása mindkét feladat elvégzésére.

Végszó

A szárítógép egyre elterjedtebb, már nem számít annyira luxuscikknek, egyre több család otthonában megtalálható, főként kisgyerekes családoknál, vagy olyan otthonokban, ahol magas a páratartalom és a hidegebb időkben penészesedéssel küzdenek. A minimalisták körében is népszerű, kevesebb ruhára van szükség, ha pár óra alatt újra hordható darabokat tudunk visszatenni a szekrénybe, kevesebb ruhanemű révén rendezettebb háztartást tudnak vezetni.

A szárítónak praktikus előnyei vannak, mindenképpen ajánlom használatát, általa rendezettebb, egészségesebb otthoni környezetet tudunk fenntartani családunk számára.[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row]