Elektrabregenz TKFS 73321 hőszivattyús szárítógép 7 kg

Energiahatékonysági osztály A ++,

kondenzátor-szárító,

7 kg-os kapacitás,

Aquawave gyengéd dob,

16 program,

késleltetett indítás,

LCD kijelző,

frissítő, higiéniai, gyűrődés gátló, sportruházat, napi, időprogramok,

szélesség: 59,7 cm, magasság: 84,6 cm, mélység: 58,9 cm

Energia felhasználás :
A hőszivattyús modellek ennél sokkal gazdaságosabbak: A-tól A+++
energiaosztályig állnak a vásárlók rendelkezésére.
Egy hőszivattyús géppel akár 67% energiát is megspórolhatunk egy
kondenzációshoz képest.
Környezeti és gazdasági szempontból sokkal jobb választás, jelenleg a
legmodernebb, leggazdaságosabb szárítók.
Az éves áramfogyasztásukról elmondható:
a B energiaosztályú kondenzációs gép akár 560 KWh/év áramot fogyaszthat.
A hőszivattyús gépeknél egy átlagos A+ enrgiaosztályú fogyasztása kb. 257
KWh/év,
az A+++-osak jóval kedvezőbb, kb. 189 KWh/éves fogyasztásúak.
2. Hőszivattyús szárítók működési elve :
A hőszivattyús gép jelenleg a legmodernebb technológiával készült szárító,
mely energia takarékos és gazdaságos.
A kondenzációs készülékhez képest fele-harmada annyi energiát fogyaszt,
drágábbak is, de hosszabb távon megéri a befektetést.
Működési elve hasonló, mint a hűtőgépnek, mivel zárt rendszerben keringteti
a meleg levegőt és lehűtve azt párátlanítja.
Előnye, hogy minimális hőveszteség nélkül tudja szárítani a ruhákat, e
miatt fogyaszt kevesebbet.
Alacsonyabb hőfokon szárít, 50 fok körül, így a kényesebb ruhaneműket
is képes kezelni.
3. Szárítási hőfok, zaj, hasznos funkciók :
A hőszivattyús gépek 50 fokos levegőt keringtetnek a dobban, e miatt a hőre
érzékenyebb anyagokat is bátrabban bele lehet tenni.
A ruha címkéjén a szárító ikon ábrája: egy négyzetalakban kör, amibe pöttyöt
helyeztek, minél több pötty van benne, annál jobban viseli a ruhanemű a
melegebb hőfokon történő szárítást.
Általánosságban elmondható a típusról, hogy 65 dB-es zajjal működnek,
körülbelül olyan hangosak, mint egy mosógép.

Tisztítás, szűrők
A szárítógépek rendszeres karbantartást igényelnek, mely könnyen és
gyorsan elvégezhető.
A víztartályt ajánlott minden szárítási ciklus után kiüríteni: ki kell húzni a
tartályt a készülékből és a kondenz vizet egyszerűen a lefolyóba kell önteni.
Sok készülék alkalmas arra, hogy a lefolyóhálózatra lehessen csatlakoztatni,
így a víz egyszerűen magától távozik, és nem kell a tartályból kiöntögetni. Az
így kinyert kondenzációs víz öntözésre nem alkalmas, azonban a vasalónkba
önthetünk belőle (tulajdonképpen egy nagy tisztaságú desztillált vízről
beszélünk).
A szárítógépek egy vagy két szöszszűrővel vannak ellátva.
-Az ajtó és a dob között található a szűrő, mely egyszerűen kihúzható,
szétnyitható, a szösz eltávolítása után összepattintva visszahelyezhető a
gépbe. Ezt minden szárítás után tisztítani kell, ha nagyon eltömődik, nem fog
megfelelően működni a gép.

-Az alsó szűrőt csak az ötödik szárítási ciklus után kell kitisztítani, ezt a gép ki
jelzi magától. A szűrőt ki lehet porszívózni, vagy kefével megtisztítani a
kosztól és a szűrő szivacsát víz alatt ki kell mosni.
A dobot időnként ajánlott ecetes ronggyal áttörölni, hogy a ruhákból
lerakódott mosószer maradványoktól meg tudjuk tisztítani a gép belsőjét. A
külső felületet nedves ronggyal lehet megtisztítani a gép áramtalanítása után.
Összeszerelhetőség, mosó-szárítógép?
Amennyiben elöltöltős mosógépünk van, akkor a szárítógépet
egy összeépítő kerettel a mosógép fölé tudjuk stabilan és biztonságosan
helyezni. Ezzel a megoldással élhetünk kis helyiségek esetében, ebben az
esetben egy helyre kerül a mosás és a szárítás, így időben gyorsabban
végzünk a házimunkával. Sok esetben a keretben egy kis kihúzható polc is
helyet kap, melyre a ruha gyűjtő kosarat tehetjük, használata tehát
kényelmes is.
Egy készülékkel kiválthatja a mosási és szárítási fázist az egybe
épített mosó-szárítógépekkel, emiatt kevesebb helyre van szüksége az
elhelyezéskor, azonban vannak hátrányai is. A szárítás nagy energia
fogyasztással jár, az egybe épített gépek nem tudnak olyan hatékonyak lenni,
mint a különálló szárítógép és a különálló mosógép. Míg egy hőszivattyús
szárító akár A+++ -os energiabesorolású is lehet, addig a mosó-szárítógép
B-től, A-s energia besorolású készülék (az A minősítés leginkább a
gazdaságos mosásnak köszönhető…). Másik hátránya, hogy ha maximumon
akarja kihasználni a mosást, akkor szárítás előtt a ruhákból ki kell vennie,
mert szárítani nem tud a készülék annyi ruhát, mint kimosni. Általában 2-3
kg-val kevesebb ruhamennységet tud szárítani, mint mosni, vagy nem
tesz annyit a dobba mosáskor, de akkor nem használja ki a mosógép
kapacitását, és többször kell használnia a gépet. Ha van rá lehetősége, akkor
mindenképp gazdaságos és környezetbarát megoldás a külön készülék
vásárlása mindkét feladat elvégzésére.
Végszó
A szárítógép egyre elterjedtebb, már nem számít annyira luxuscikknek, egyre
több család otthonában megtalálható, főként kisgyerekes családoknál, vagy
olyan otthonokban, ahol magas a páratartalom és a hidegebb időkben
penészesedéssel küzdenek. A minimalisták körében is népszerű, kevesebb
ruhára van szükség, ha pár óra alatt újra hordható darabokat tudunk
visszatenni a szekrénybe, kevesebb ruhanemű révén rendezettebb háztartást
tudnak vezetni.

A szárítónak praktikus előnyei vannak, mindenképpen ajánlom használatát,
általa rendezettebb, egészségesebb otthoni környezetet tudunk fenntartani
családunk számára.